Szavazás


Jelenleg nincs aktuális szavazás!

  

 
 
 

  

       


    


Környezetszennyezés


Napjainkra a levegő-, víz és talajszennyezés hatalmas méreteket öltött. A legtöbb szennyező anyag az erőművek, az ipar és a járművek fosszilis tüzelőanyag felhasználása során kerülnek a levegőbe. Fosszilis tüzelőanyagok: szén, kőolaj, földgáz, stb. A légszennyezés globális káros hatása a fokozott üvegházhatás és az ebből adódó éghajlatváltozás, valamint az ózonlyuk. A légszennyezés lokális káros hatása a szmog és a savas esők. 


                             

  

A levegőbe kerülő szennyező anyagok nagy mennyiségben tartalmaznak rákkeltő és a légzőrendszert károsító anyagokat. Igazolt tény, hogy szoros összefüggés van az allergiás, asztmás, valamint az egyéb légzőszervi megbetegedések és a légszennyezés között. A levegő szennyezésének következtében egyre gyakoribbá váltak a savas esők, melyek hatalmas károkat okozhatnak. A talajfelszínre jutó savas eső csökkenti a talaj PH-értékét, a talajstabilitás (kémiai egyensúly) felborul. A savas esők káros hatásai közé sorolható az édes vizek savasodása, melynek következtében az érzékenyebb vízi szervezetek, állati és növényi fajok ritkulni kezdenek.
 
                                                  


Magyarországon évente közel 114 millió tonna hulladék keletkezik, ebből 24 millió tonna származik a háztartásokból. A keletkezett hulladék nagyobb része lerakókba, kisebb része égetésre és körülbelül 15 %-a újrahasznosításra kerül.

                               

A világ hulladéktermelése az elmúlt években tovább nőtt.

                     
Fotó: Chris Jordan

Az albatrosz-fiókákat szüleik a tenger felszínén lebegő műanyag-hulladékkal etetik, amit tévedésből tápláléknak néznek. Évente több tízezer fióka pusztul el emiatt.




Globális éghajlatváltozás

Korunk légszennyezéséből adódó egyik legnagyobb problémája a már említett globális felmelegedés, globális éghajlatváltozás. A felmelegedésből adódó, globális éghajlatváltozás első számú "felelősei" a gyárak, erőművek és járművek által kibocsátott szennyező anyagok, üvegházhatású gázok. Üvegházhatású gázok (pl.: szén-dioxid) fosszilis tüzelőanyagok elégetése során kerülnek a levegőbe.

                                



Az üvegházhatás a légkör hőmegtartó tulajdonsága, amely az üvegházgázok légköri koncentrációjától is függ. Az üvegházhatás lényege, hogy a légkörben lévő üvegházhatású gázok a (rövidhullámú) napsugárzást beengedik, mely a földfelszínre jutva elnyelődik és ott (nagy hullámhosszú) hősugárzássá alakul. A hősugárzássá alakult napsugárzást az üvegházhatású gázok nem engedik át, nem engedik ki az űrbe, hanem elnyelik, emelve ezzel a légkör hőmérsékletét. Az üvegházhatás, hasonlóan a táblaüveg hatásához egy mezőgazdasági üvegházban átengedi a napfényt, de benntartja a hőt. A globális hőmérséklet-növekedés környezeti változásokhoz, a gleccserek és jégtakarók olvadásához, a tengerszint emelkedéséhez, az óceánok savasodásához és felmelegedéshez, a csapadék mennyiségének és térbeli eloszlásának megváltozásához, árvizekhez, aszályokhoz, szélsőséges időjárási viszonyokhoz vezet.


                     
  




A globális felmelegedés lehetséges következményei
             




Lehetőségeink a cselekvésre

Gaia-t az ipari forradalom kezdetén takarítónővé degradáltuk. Fel kell ismernünk felelősségünket és meg kell ismernünk a lehetőségeinket, melyekkel csökkenthetjük környezetünk pusztításának mértékét és kevésbé károsíthatjuk saját és embertársaink egészségét.

Energiatakarékosság
Megújuló energiaforrások a háztartásban
Szelektív hulladékgyűjtés
Tudatos vásárlás
Vegyszermentes takarítás
Környezetkímélőbb közlekedés

 


Energiatakarékosság

Az első és talán legfontosabb lehetőségünk a cselekvésre az energiatakarékosság. Az energiatakarékosság pénzmegtakarítás és kisebb környezetszennyezés.
A villamos energia előállítása jelentős mértékben fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj, földgáz, stb.) felhasználásával működő erőművekben történik. Minél kevesebb villamos energiát használunk, annál kisebb mértékben szennyezzük környezetünket. 

 

         
     

Számos lehetőségünk van, hogy villamos energiát takarítsunk meg. Energiát spórolunk meg, ha nem használunk fölösleges háztartási gépeket. Ilyen eszközök pl.: elektromos kés-, kenyérpirító-, fogkefe-, késélező-, citromfacsaró-, kenyérszeletelő-, valamint az aprító, keverő, daráló gépek.
Új háztartási gép (hűtő, mélyhűtő, mosógép, sütő) vásárlásakor válasszuk az A, vagy A+ energiaosztályú eszközöket.
A stand-by üzemmódban, félig kikapcsolt gépek is használnak villamos energiát. Használjunk kapcsolós elosztót, mellyel több készüléket egyszerre kikapcsolhatunk.

    

             

 
                         

A hagyományos villanykörtéket cseréljük le energiatakarékos égőkre.
Lakásunkban csak annyi világítótestet helyezzünk el, amennyire valóban szükségünk van.
A mosógép ésszerű használatával is meg lehet takarítani villamos energiát. A normál szennyeződéseket alacsonyabb hőfokon mossuk és ne indítsunk el félig tele mosógépet.
Vízhasználatunk kordában tartásával is tehetünk környezetünkért. Borotválkozás, fogmosás, mosogatás közben ne folyassuk a vizet, mert így alkalmanként akár több litert is megspórolhatunk. 




              

Lakásfelújításkor vagy építkezéskor lehetőségeinkhez képest válasszunk modern hőszigetelést és árnyékolástechnikát. A falak, tetőterek, és a födémek szigetelése megakadályozza a hőveszteséget télen és a hőfelvételt nyáron, ezáltal csökkenti házunk, lakásunk energiafogyasztását.





Megújuló energiaforrások a háztartásban

A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik.
Építkezéskor vagy felújításkor válasszuk a megújuló energiaforrásokat, a biomassza kazánt, a hőszivattyút, a napkollektort, a napelemet. A szélturbina inkább a nyugati országrészben elterjedt, ott is inkább az ipari termelésre kialakított nagy teljesítményű turbinák.

                    






Szelektív hulladékgyűjtés

A szelektív hulladékgyűjtés a különféle hulladéktípusok anyagfajta szerinti különválogatása. Fém, fehér üveg, színes üveg, papír, műanyag.

      
A szelektív hulladékgyűjtés
szabályai
                     
                                              
A szelektív hulladékgyűjtés célja az újrahasznosítás. Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése és a természetbe kerülő hulladék mennyiségének csökkentése.


                   




A háztartásunkban keletkezett szerves hulladékot komposztáljuk.

Katt ide - KOMPOSZTÁLÁS

  
                                 



A hulladékot lehetőség szerint mindig tömörítsük.

                  




Tudatos vásárlás

Magyarországon évente több ezer tonna csomagolási hulladék keletkezik. Ne vásároljunk feleslegesen becsomagolt, vagy túlcsomagolt termékeket, válasszuk a kisebb, kevesebb, környezetkímélőbb kiszerelést. Kerüljük a sokszorosan túlcsomagolt filteres teát, a becsomagolt kenyeret, kerüljük a 10 dkg-os kiszerelésű felvágottat, dobozos vagy zacskós tej helyett vásároljunk kimért termelői tejet.

A külföldi áru behozatala, ideszállítása környezetszennyezéssel jár. Részesítsük előnyben a honi, friss, szezonális termékeket, mert ezeknek alacsonyabb a környezeti terhelésük.


Vásárláskor használjunk textil szatyrot, fonott kosarat. 

Keressük az újrahasznosított anyagokból készült termékek.

                              

A szelektíven gyűjtött hulladék újrahasznosításra kerül.
Az újrahasznosított termék vásárlását gyakran úgy nevezik, hogy „a kör bezárása”. Az újrahasznosításra használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi, hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag - késztermék - hulladék - nyersanyag késztermék stb. folyamatban.


               



Amikor valaki újrahasznosított anyagból készült terméket vagy ilyen csomagolású terméket vásárol, akkor ilyen termékek forgalmazására bátorítja a piacot.
Keressük az újrahasznosított anyagokból készült termékeket.


Keressük a gyorsan megújuló anyagokból készült termékek
.

                 

A paratölgy törzsét és vastagabb ágait vastag, rugalmas, puha, szivacsos, könnyű, a vizet át nem eresztő parafa réteg fejlődik. A mintegy 3 cm vastag lemezek-táblák a fáról magától leválnak, majd a para újra képződik. A termesztett parafa kérgének ennél vastagabb lemezeit a fa 15-25 éves korától mintegy 100-150 éven át 8-10 évenként lefejtik. Az először hántolt, úgynevezett szűzkéreg feldolgozásra még nem alkalmas.

                                       







Vegyszermentes takarítás

Takarításkor az erős vegyszerek helyett válasszunk kevésbé mérgező anyagokat. Az ecet, a szappanpehely, a bórax, a szódabikarbóna, vagy a forró víz is csodákra képes.



                 


A nátrium perkarbonátot (röviden: perkarbonát) egy szinte tökéletes folttisztító. Mind a fehér, mind a színes ruhákból kiveszi még a gyümölcsfoltokat is. Elsősorban áztatáshoz használjuk. Leginkább hideg vizes áztatással tudja jól kifejteni a hatását, mivel használata során aktív oxigén szabadul fel, ami gáz jellege miatt hideg környezetben hosszabban képes kifejteni a hatását.

                                                         



A mosószóda oldatlan állapotban fehér por, ami vízben könnyen oldódik. Vízlágyító, jó zsíroldó és tisztító hatása van. Az izzadtságot is felszívja. Ha nem szükséges ne használjunk vegyszert.

                                                          





      
Környezetkímélőbb közlekedés

Személyautónkkal csak indokolt esetben közlekedjünk, válasszuk inkább a tömegközlekedést vagy kerékpárt, így kevesebb szennyező anyagot juttatunk a levegőbe.

                             

Oszkár - online személyfuvar közvetítő rendszer
Az Oszkár telekocsi célja, hogy az utazni vágyó autósok útitársat találhassanak
költségeik csökkentése vagy egy jó hangulatú közös utazás érdekében.





Cselekedj Te is, mert a jelentős változást eredményező közös cselekvéshez a Te hozzájárulásod is szükséges.